Pár évvel ezelőtt hivatalos voltam egy japán-magyar házaspár vacsorájára. Körülnézve barátaim lakásában – megakadt a szemem egy érdekes vázán – a sok szép autentikus japán dísz között.
Ekkor találkoztam először a Kintsugi váza fogalmával. Megtudtam, hogy Japánban arannyal, platinával illesztik össze a törött cserepeket.
A technika mögöttes filozófiája pedig az, hogy ahelyett, hogy elrejtsük a tárgy előéletét szégyelve azt- inkább kiemelve a repedéseket illesszük össze arannyal a törött darabokat- ezáltal értékesebb, új egészet létrehozva.
Számomra pont ilyenek azok a sikeresen lezárt párterápiák is, melyek során a párok együttmaradnak.
A megcsalásos terápiákra különösen igaznak érzem a hasonlatot a Kintsugi vázákkal.
Ahogy a hűtlenséggel kapcsolatban többen írták- a kapcsolat a bizalomvesztés miatt darabjaira esik és ez nagyon sokaknak elítélendő, nem visszafordítható..
Való igaz, hogy a bizalmat visszaszerezni a legnehezebb – ha egyáltalán lehetséges.
Amennyiben azonban a pár eltökélt egy hosszú párterápiára és meg akarják tudni, hogy mitől is hullott darabjaikra a kapcsolatuk és végigmennek egy fájdalmasnak mondhatô úton közösen, úgy lehetséges, hogy “egy arannyal bevont”, minőségileg sokkal jobb, számukra értékesebb párkapcsolatban találják magukat.
Mint a Kintsugi vázák: megőrzik a törések emlékeit, de büszkén és értékesen pompázhatnak…